Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Joachim Koschnicke, az Opel elnökhelyettese sajtótájékoztatót tart Budapesten, a Parlament Delegációs termében 2013.február 12-én. Bejelentették, hogy bővíti szentgotthárdi üzemét az Opel. A 130 millió eurós beruházással a cég több mint száz munkahelyet hoz létre, és 1600 négyzetméterrel növeli a termelő üzem területét.
MTI Fotó: Soós Lajos
Orbán Viktor budapesti sajtótájékoztatója Joachim Koschnickével, az Opel alelnökével.
Jó napot kívánok, tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Tisztelettel köszöntöm Önöket, a gyárból érkezetteket különösképpen, Szentgotthárd polgármesterét pedig megkülönböztetett tisztelettel. Örülünk, hogy ismét egy magas rangú Opel-vezető a vendégünk. Köszönjük szépen az elhangzottakat! Bár van köztünk, ha jól látom, vagy tíz év, és ha jól látom, nem az én javamra, már hogyha a fiatalság minősül előnynek, és a modern világ ilyen. Azért az fontos dolog, hogy mi ahhoz a nemzedékhez tartozunk, amelyet közös politikai élmények kötnek össze. Ha már volt olyan kedves, és fölidézte, hogy 17 éves volt, amikor Magyarországon az első szabad választás megtörtént, akkor hadd idézzem föl, hogy persze Magyarországon sok mindent csináltunk akkortájt, magam is ott voltam néhány fontos eseménynél, de biztosak a felől, hogy a változások nem visszafordíthatóak, nagyon sokan csak akkor győződtünk meg, amikor a berlini fal leomlott. Ez jól mutatja, hogy bár a két ország nem határos egymással, mégis a német és a magyar történelem milyen szorosan kapcsolódik össze.
Ezért mondandóm első gondolata az – és szeretném, hogy ha az alelnök úr ezt a gondolatot hazavinné Németországba –, hogy Magyarország egy olyan hely, ahol nem csak tisztelik a németeket, hanem van egy pontos tudásunk a német-magyar történelmi sorsközösségről. S a németekkel együttműködni – legyen szó autóról, legyen szó high-techről vagy bármilyen más tevékenységről, ideértve a kultúrát is vagy a fölsőoktatást – a magyarok számára mindig sajátos kihívást és komoly lehetőséget jelent. Nem beszélve arról, hogy bár a politikát Magyarországon valamilyen rejtélyes okból a humán végzettségű emberek csinálják – közgazdászok, jogászok –, és ez gyakran megtéveszti az embert, de a magyar elit azért alapvetően mérnöki kultúrájú Magyarországon. És miután a német mérnöki kultúra a világ élvonalába tartozik, vagy az is lehet, hogy talán a legelső helyet foglalja el, ezért egy olyan társadalom, mint amilyen a mienk, amelynek alapvetően mérnöki kultúrája van, mindig is tisztelettel tekint Németországra, és örömmel működik együtt, mert a németekkel való együttműködésben és a Németországból Magyarországra érkező beruházásokban mi alapvetően a mérnöki tudományok és a mérnöki színvonal Magyarországra érkezését is látjuk. Ez egy fontos dolog.
A második dolog, amit szeretnék elmondani, az, hogy a sajtótájékoztató, amit most tartunk, túl azon, hogy lehetőséget ad nekem, hogy találkozhassak a szentgotthárdi gyár vezetőivel és munkásaival, azért fontos a számunkra, mert egy példátlan rekorddal van dolgunk. Beruházásokat szoktak létrehozni Magyarországon, időnként igen nagyokat is, különösen a németek. Arra azonban nincsen példa, hogy egy olyan hatalmas beruházás után, mint amilyen a 2012 őszén átadott szentgotthárdi gyár volt, még fél év sem telt el, és már egy újabb beruházásról tudunk megállapodni. Tehát az a gyorsaság, amely során az egyik fejlesztés követi a másikat Szentgotthárdon, egy magyar rekord. Nem beszélve arról, hogy az a 100 munkahely, amely így jön létre, is figyelemreméltó.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A harmadik dolog, amit szeretnék elmondani, úgy hangzik, hogy 2013-ban a magyar kormány arra helyezi a hangsúlyt, hogy a gazdasági növekedés érzékelhetően beinduljon Magyarországon, és ahhoz befektetésekre, beruházásokra és új munkahelyekre van szükség. Öt dolgot nagyjából rendbe tettünk Magyarországon, és 2013-ban a hatodikat kell valahogy gatyába ráznunk – így is fogalmazhatnék. Az államadósság jó pályán van, mert csökken. A költségvetési hiányt folyamatosan 3 % alatt tartjuk. A külkermérlegünk a németek után a második legnagyobb eredményt mutatja Európában. A folyó fizetési mérlegünk is teljesen rendben van, és lassabban, mint ahogyan szeretnénk, de a foglalkoztatottsági arány is javul: százhatvanezren dolgoznak ma többen, mint két és fél évvel ezelőtt. Egy helyen szalajt a bicikli, ez pedig a gazdasági növekedés. És a 2013-as évnek az a feladata a magyar gazdasági kormányzat számára, hogy a gazdasági növekedés ismét meginduljon Magyarországon, méghozzá olyan szerkezetben induljon meg, hogy ez a következő években is tartható legyen. Ehhez pedig tartós termelékenységet fölmutató, Magyarországon hosszú távon is jelenlévő újabb és újabb beruházásokra van szükség, mint amilyen az Opel újabb beruházása.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Magyarországon számos politikai vita van arról, hogy most akkor bíznak-e a magyarok, és bíznak-e a külföldiek a saját gazdaságunkban, illetve kiszámíthatónak tartják-e Magyarországot a magyarok és a külföldről érkező befektetők. Ez egy politikai vita, amely alapvetően a tévékészülékekben és az újságok lapjain követhető. A valóság teljesen egyértelmű képet mutat. A valóság arról szól, hogy bizalom ott van, ahol vannak beruházások. Ha egy olyan gyár, mint az Opel, fél évvel egy hatalmas, a mérnöki tudományokat művészeti szintre emelni képes gyárának avatása után újabb fejlesztésről dönt, azt mutatja, hogy ők, akik itt vannak, tudják, hogy a magyar gazdaság kiszámítható, a magyar gazdasági környezet kalkulálható, és jó okuk van arra, hogy bizakodjanak. A bizalom nem egy politikai szlogen. A bizalom közös kockázatvállalás. Azt kell mondanom, az Opel-gyárért, a Mercedes-gyárért, az Audi-gyárért és az ideérkező, reményeink szerint még további német márkákért közös felelősséget viselünk, illetve ezeknek a sikeréért közös felelősséget viselünk. Németek és magyarok közös kockázatot vállalnak a jövőben. Ez pedig azt jelenti, hogy mind a ketten bízunk a jövőben.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Végezetül Szentgotthárdról is szeretnék mondani néhány szót, mert a mostani sajtótájékoztatót megelőzte egy hosszabb megbeszélés. És nem akarok abból titkot csinálni, hogy vannak azért problémáink is. Szentgotthárd egy gyönyörű város, aki járt már ott, tudhatja ezt. Fantasztikus történelmi emlékekkel, amelyeknek egy részét föl kell újítanunk, és a polgármester úrral tárgyalunk is arról, hogy ez miképpen történjen. De van egy baja Szentgotthárdnak és környékének, hogy eléggé elszigetelt a magyar közlekedési állapotokat figyelembe véve. Azt nem mondom, hogy nehezen megközelíthető, de nincs bekapcsolva az ország közlekedési vérkeringésébe. Persze, esik a hó, és ez egy extra nehézség, de a vendégeink arról számoltak be, hogy bizony hosszú időbe telt, amíg Szentgotthárdról most, mondjuk, úgy, hogy fölbumliztak Budapestre. Ez nem tesz jót nyilván az ott élőknek sem, de nem tesz jót a beruházásoknak és a jövendőbeli gazdasági fejlődésnek sem. Ezért kulcskérdés, amiről ma beszéltünk, Szentgotthárd megközelíthetősége, bekapcsolása az ország autóút- és autópálya-vérkeringésébe; egyáltalán a 86-os útnak és a 8-as útnak a helyzete. A holnapi kormányülésen egy jelentést fogunk meghallgatni ebben a témakörben, és a kormány föl fogja gyorsítani azokat az építkezéseket, amelyeket egyébként részben már megindított, részben tervezési szakaszban van, és nagyon remélem, hogy a következő kormányülésen, ha döntést még nem is tudunk hozni, csak előkészítjük a következő ülésre a döntést, tehát egy-két kormányülést követően már be tudunk számolni arról, hogy az ott zajló építkezéseket sikerült fölgyorsítanunk. Én tudatában vagyok annak, hogy az Opel további fejlesztésének is egyik nem kimondott előföltétele, hogy ezt a problémát megoldjuk. Természetesen a vendégeink nem léptek föl ilyen egyértelmű fogalmazással, de mi, magyarok pontosan tudjuk. Nézzék meg Kecskemétet, nézzék meg Győrt, hogy csak ott fejlődik ki autóipari centrum, ahol egyébként a közlekedés nyugat-európai színvonalú. Ahol az összeköttetések nyugat-európai színvonalat mutatnak, hiszen az Opelnak saját magán belül is versenytársakkal kell megküzdenie a tekintetben, belső versenyeztetési rendszer van arról, hogy melyik fejlesztés, melyik beruházás hol valósuljon meg. Ha Szentgotthárd nyerni akar, ha Magyarország nyerni akar, akkor ezt a kérdést mindenképpen meg kell oldanunk.
Várjuk azt a pillanatot, amikor az Opel magyarországi sikerei arra a szintre emelkednek, amikor már innovációs központokat is hozunk majd létre Magyarországon. Más autógyárak már megközelítették ezt a szintet, reméljük, hogy az Opel is képes lesz arra, hogy innovációs központot telepítsen Magyarországra. Mi úgy látjuk, tisztelt Alelnök úr, hogy egy-egy gyár jelenléte Magyarországon – a többi német autómárkát már említettem –, akkor válik visszavonhatatlanná, hogyha a termelés mellett kutatási és innovációs részlegek is megjelennek, és a magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az Opel is meglássa ezt a lehetőséget. Ez nem pénzügyi kérdés, ez nem kormányzati szándék kérdése, ha az Opelben van ilyen szándék, akkor a következő öt-tíz évre szóló közös terveinkben ennek adhatnánk teret.
És végezetül szeretném elmondani azt, amit korábban Szentgotthárdon is elmondhattam az előző beruházás átadásakor: ahhoz, hogy Szentgotthárdon a németek bővítsék a gyárukat, ahhoz persze kellettek a tőketulajdonosok, akik úgy döntöttek, hogy itt fejleszteni fognak. Kellettek nyilván az Opel-gyár vezetői, akik úgy döntöttek, hogy a beruházás itt jön létre, de az ő döntésüket megelőzte valami. Ez pedig a magyar gyárban dolgozó magyar emberek teljesítménye. Csak azért dönthettek úgy a német gyárvezetők és az Opel tulajdonosai, hogy Szentgotthárdon fognak fejleszteni, mert a megelőző évek során az ott dolgozó magyar munkások a termelési eredményekkel alapot adtak arra, hogy ésszerű döntés legyen Szentgotthárdon újabb fejlesztéseket végrehajtani. Ez a beruházás tehát, bár kétségkívül hogy a magyar kormánynak is van köze hozzá, a német gyártulajdonosoknak is van közük hozzá, de alapvetően az, hogy egyáltalán beszélhetünk ma újabb fejlesztésről, elsősorban a Szentgotthárdon dolgozóknak, a munkásoknak, segédmunkásoknak és az ottani közép- és fölsővezetőknek az érdeme. Köszönjük szépen a teljesítményt, amit nyújtottak! Köszönjük szépen, hogy a saját maguk életük biztosabbá tétele mellett a teljesítményükkel hozzájárulnak a magyar gazdaság sikeréhez is és ezáltal az egész magyar nemzetgazdaság jó teljesítőképességéhez. Örömmel megyek ismét Németországba, örömmel fogok tárgyalni az Opel-központban, és nagyon remélem, hogy újabb fejlesztésekről köthetünk majd a következő években megállapodásokat.
Köszönöm szépen, hogy türelmesek voltak, és meghallgattak.
Forrás : orbanviktor.hu
Orbánról 